| Rólunk | Dokumentumtár | Közösségeink | Iskolai élet | Rákóczi Röplap | Felvételi | Kapcsolat | Adatvédelem |
Az iskola története
A Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium három iskola összeolvadásából jött létre.
Az Egyetemi Katolikus Gimnázium
A Rákóczi jogelőd intézményei közül a legnagyobb múlttal a Széchényi György esztergomi érsek által 1687-ben Budán megalapított oktatási intézmény rendelkezik. A jezsuita alapítású iskola Mária Terézia idejében állami irányítás alá került, majd a 19. század első felében a Piarista Rend irányította. 1848-49-ben Windischgrätz csapatai szállták meg az Egyetemi Gimnáziumot. A Bach-korszakban az iskolát ismét államosították, és bevezették a kötelező német nyelvet. Az iskolavezetés egyszerre két frontos harcot volt kénytelen folytatni: a magyar nyelvű tanításért és az új iskolaépületért. Végül a magyar nyelvű Királyi Egyetemi Főgimnázium Budapest egyesítése után nem sokkal (1876) beköltözhetett a vár alatti Ilona utcai csodálatos épületbe. Ezzel megkezdődött az iskola egyik sikerkorszaka, amely az első világháborúig tartott. Ebben az időszakban számos külföldi pedagógus küldöttség kereste fel a magyar mintaiskolát, amelynek épületébe ekkoriban költözött a Ferenc József Nevelőintézet is. A töretlen fejlődésnek tragikusan hirtelen lett vége 1914-ben. Az első világháborúban félszáz fölött volt az iskola háborús áldozatainak a száma, és tragikus következményekkel járt a spanyolnátha is. Az iskola innentől kezdve nem tudta magát a politikai eseményektől függetleníteni. A Horthy-korszakban a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Reálgimnáziumban talált menedéket a Mátyás Király Gimnázium. A legnagyobb esemény ebben az időszakban az alapítás 250. évfordulója alkalmából rendezett rendezvénysorozat volt 1937-ben. 1944-ben SS alakulatok szállásolták be magukat az épületbe, amely ezáltal katonai célponttá vált. Budapest ostroma alatt gyújtóbomba érte az épületet, a szertári és könyvtári állomány szinte teljes egészében megsemmisült.
A második világháborút követően az iskola története szorosan összefonódik két másik oktatási intézményével, az Érseki Katolikus Gimnáziuméval és a II. Kerületi Állami Mátyás Király Gimnáziuméval.
Az Érseki Katolikus Gimnázium
A Keleti Károly (akkor Oszlop) utcában a XX. század elején jött létre a Budai Katolikus Konviktus (bentlakásos kollégium), majd néhány év múlva, pontosan 1907-ben, a konviktus mellett egy gimnázium. Ekkor hozták haza Magyarországra II. Rákóczi Ferenc hamvait a törökországi Rodostóból, és ennek tiszteletére a kollégiumot Rákóczi Kollégiumnak, a gimnáziumot és a kollégiumot fenntartó egyesületet pedig Rákócziánum Katolikus Gimnázium és Internátus Egyesületnek nevezték el. A Budapesti Érseki Katolikus Gimnázium néven ismertté váló intézményben és a vele kapcsolatos Rákóczi Kollégiumban nagyon színvonalas oktatás folyt a két világháború között. A második világháborúban rövid időre ki kellett költöznie az iskolának a Keleti Károly utcából, de 1945-ben a romeltakarítási munkálatok után már itt folytatódott ismét az oktatás az akkor már négy évfolyamossá átalakított gimnáziumban.
A II. Kerületi Állami Mátyás Király Gimnázium
1919-ben alapították az iskolát, önálló épülete nem volt sohasem. Elsőként a Keleti Károly utcában az Érseki Katolikus Gimnázium épületében, majd az Attila utcai Werbőczi István Főgimnázium (a mai Petőfi Sándor Gimnázium) épületében működött. Története során még többször költözött, 1932-től a II. Kerületi Királyi Katolikus Egyetemi Reálgimnázium Ilona (ma Szabó Ilonka) utcai épületében működött. A második világháborúban, miután az Ilona utcai épületet német katonák foglalták le, egy ideig a Toldy Ferenc Gimnáziumban folyt a tanítás. 1919-ben az iskola első igazgatója, Teveli Mihály az első értesítőben ezt írta: „iskolánknak nincs múltja, de lesz jövője.” A jövő ebben az esetben 29 évig tartott.
A zűrzavaros évek (1946-1949)
A második világháborút követő új politikai berendezkedés az alapjaitól kezdve átszervezte a magyar oktatásügyet. Intézmények megszűnése, átnevezése, összevonása államosítása következett gyors egymásutánban. A Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumot 1948-ban Állami Egyetemi Gimnázium néven államosították. Ugyanekkor II. ker. Állami Rákóczi Ferenc Gimnázium néven államosították az Érseki Katolikus Gimnáziumot, a Mátyás Király Gimnáziumot pedig a fennhatósága alá vonták. Mivel 1948 végén a Központi Statisztikai Hivatal rövid időre igénybe vette az érseki gimnázium Keleti Károly utcai épületét, az a bizarr helyzet állt elő, hogy az immár Rákóczi névre hallgató intézménynek fel kellett költözni a fennhatósága alá rendelt, de időközben megszüntetett Mátyás Király Gimnázium Ilona utcai épületébe. Az 1948/1949-es tanév második felében tehát már három iskola igényeit elégítette ki az Ilona utcai épület. 1949 augusztusában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletileg megszüntette a II. ker. Állami Rákóczi Ferenc Gimnáziumot, és összeolvasztotta az Állami Egyetemi Gimnáziummal. Az egybeolvasztott két intézet ettől kezdve II. Rákóczi Ferenc Gimnázium néven működött tovább. Az 1949/1950-es tanév az utolsó, ami az Ilona utcai épületben zajlott, 1950-ben a Rákóczi a Keleti Károly utca 37-es szám alá, a volt Érseki Katolikus Gimnázium épületébe költözött.
A Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium három iskola összevonásából alakult tehát ki a második világháború után. Az Egyetemi Katolikus Gimnáziumra, az Érseki Katolikus Gimnáziumra és a Mátyás Király Gimnáziumra az aulában 1987-ben elhelyezett márványtábla emlékeztet.
Hosszú ideig vita folyt még a tantestületen belül is arról, hogy melyik iskola tekinthető a Rákóczi kizárólagos jogelődjének. Ma a Rákócziban tanító tanárok és az ide járó diákok büszkén ápolják az érseki és az egyetemi elődök hagyományait, egyaránt büszkék mind a két örökségre, az egyetemi alapítóra és a tanári karra, valamint az érsekista épületre és a Rákócziánum elnevezésre.
1956 – Forradalom Magyarországon. 1956 egyik rákóczis mártírja Galántay Tibor III.D osztályos tanuló volt. A korszakban naplót vezetett, innen tudjuk, hogy a rákóczisok nagy örömmel fogadták az október 23-iki tüntetés hírét, és a tiltások ellenére sokan részt vettek a felvonuláson. Október 24-én a rákóczis diákok az iskolájukat már zárva találták. A szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünet – egy-két konzultációt leszámítva – 1957 februárjáig tartott. Galántay Tibor október 25-én halt hősi halált. A forradalom másik rákóczis áldozatát Füzéki Istvánnak hívták, aki 1952-ben érettségizett a Rákócziban. Az oroszul kiválóan tudó Füzékit 1956 novemberében feltehetően az orosz hadsereg gyilkolta meg. A két mártírnak ma már emléktáblája van az iskolában is, amit minden évben megkoszorúzunk. A forradalmat követően a diáklétszám több mint 60 fővel csökkent. Móna István olimpiabajnok öttusázó osztályából (III.B) „az osztály közel fele disszidált”.
1963 – a Rákóczi koedukálttá válik. A zárt, elitista fiúgimnázium szép fokozatosan koedukált népgimnáziummá alakult át. 1963 szeptemberében megjelentek az első lánytanulók az iskolapadokban, az I.A osztályban 26-an, az I.B-ben 20-an. 1967-ben már - leszámítva a IV.C, D és E osztályokat - 17 osztályban találunk lányokat, összesen több mint 300-at. Kerékgyártó igazgató 1963-ban „új színfoltként” említi a lányok gimnáziumi megjelenését, akikre a fiúkkal azonos követelmények vonatkoztak, illetve az a plusz elvárás velük szemben, hogy az ő magatartásuknak kell az elkövetkezendő rákóczis leányhagyományokat megalapoznia. „Elmondhatjuk, hogy általában elvtársias, baráti, de tisztességtudó kapcsolat alakult ki fiúk és leányok között”, vonja le az első év tapasztalatait az igazgató, hozzátéve, hogy a „kisebb fegyelmezetlenségek is többnyire egyes leányok hibájából alakultak ki”.
1970 – A Rákóczi lesz az ország első sportiskolája. Hargitay András és Verrasztó Zoltán úszók megkezdik a tanulmányaikat a Rákócziban. Az élsportolók kezdetben az általános tantervű osztályokba jártak, majd az évtized végére kiépült a kis létszámú sportosztályok („S”) rendszere. A Rákóczi és a Központi Sportiskola közötti hivatalos kapcsolat kiépítése Németh István igazgató érdeme volt, aki sportszeretetéről volt ismert, és jó barátságban volt Széchy Tamással, a legsikeresebb magyar úszó mesteredzővel. Hargitay volt Széchy első világbajnokságot nyert úszója. Másik tanítványa, Wladár Sándor 1980-ban Moszkvában olimpiai bajnokságot nyert 200 méteres hátúszásban. Az akkor 17 éves Wladár a Rákóczi III. D osztályának tanulója volt. A dobogó második fokára Verrasztó Zoltán állt fel, aki 1975-ben érettségizett.
1979 – Első alkalommal rendezik meg a TÜJ-t (Tavaszi Ünnepi Játékok) a gimnáziumban. A TÜJ alkalmával rövid időre fesztivállá változtak az iskolai folyosók és a díszterem, ahol színházi előadások, zenei műsorok, beszélgetések, előadások követték egymást. A főbb szervező diákok Czeizel Gábor (érettségi: 1980), Rácz Zsigmond (1980), Zsótér Sándor (1979), Mezősi Miklós (1979) és Kárpáti Péter (1979) voltak. A programszervezésbe tanárok is bekapcsolódtak, pl. Bazsó Júlia, Dr. Benő Kálmánné, Beöthy Hanna, Törzsök Édua. A TÜJ napjaira a gimnázium szürkesége színes forgataggá változott. Hangszeres darabok, reneszánsz madrigál, kórusművek, színdarabok, tudományos előadások, felolvasások, jelenetek, szakácsverseny, kirakodóvásár szerepeltek a TÜJ programjában. Idővel a TÜJ beleolvadt a Rákóczi-napokba, amiket szintén tavasszal rendeztek.
1980 – Dréher János festőművész ebben az évben lett rákóczis tanár. Ő volt egy személyben a kezdeményezője és megvalósítója a ma is létező rajztagozatnak. A Németh László- és Munkácsy Mihály-díjas, 2013-ban Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel kitüntetett pedagógus 2015-ig dolgozott a Rákócziban. Dréher így emlékezik vissza a rajztagozat indulására: „bármelyik osztályból bárki jöhetett előzetes tudás nélkül [a fakultációra]. Annyira jól működött az egész, hogy az iskolavezetés támogatásával [az évtized végén] elindítottunk egy rajzos tagozatot. Nagy sikere lett, rögtön az első osztályokból vettek is fel a Képzőművészeti Egyetemre diákokat. Az egész annyira jól ment, hogy elkezdett híre menni. És most tényleg minden túlzás nélkül mondom, hogy azt a 16-18 embert, akit felvettünk, általában 150 jelentkező közül választottuk ki.”
1987 – 300 éves az iskola. A nyolcvanas évek legnagyobb mozgósító erejű eseménye kétségkívül a gimnázium alapításának 300. évfordulója volt 1987-ben. Soha a gimnázium addigi történetében nem volt ekkora média visszhangja egyetlen eseménynek sem. A legnagyobb példányszámú korabeli napilapok (Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet, Esti Hírlap) több cikkben emlékeztek meg az évfordulóról, emellett 1986. szeptember 7-én a rádióban említették meg a jubiláló Rákóczit. Ebben a műsorban a „jeles alma mater közismertté lett diákjai mellett mai növendékek is beszéltek az iskolától kapott élményekről, életre szóló tapasztalatokról.” Az ünnepségsorozat csúcspontját a március 19-iki jubileumi zeneakadémiai műsor jelentette. Ezt Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács Művelődési Osztályának vezetője nyitotta meg. A G. Horváth József énektanár vezényelte gimnáziumi énekkarba tanárok és egykori diákok is beálltak énekelni, a fellépők között pedig olyan kiváló egykori rákóczis színművészeket találunk, mint Sztankay István vagy Huszti Péter.
1991 – Diáklázadás a gimnáziumban. 1991-ben egy héttel az érettségi vizsgák megkezdése előtt a Rákóczi az írott sajtó és a televízió főszereplőjévé vált. A diákság megtagadta a tanulást, és kivonult az iskolaudvarra, amikor arról értesült, hogy az egyik legnépszerűbb tanár, Oláh István az igazgatóval való konfliktusa után felmondott. Az igazgatónő az önkormányzatra „menekült”, az épületben megjelentek a tévé és a rádió riporterei, miután a diákok kiszivárogtatták a történteket. Egy hétig nem állt vissza megszokott munkarend a Rákócziban, rendkívüli diákparlamentet és tantestületi gyűlést tartottak. Bár az érettségi vizsgák rendesen megkezdődtek, az események hatására több pedagógus felállt és szolidaritásból távozott a Rákócziból.
1993 - Elindult a gimnázium történetének első hat évfolyamos programja. A 7.H (hatosztályos) osztályba 32 tanuló jelentkezett, osztályfőnökük Dr. Hortobágyi Istvánné matematika-fizika szakos tanár lett. Ezzel a Rákóczi 4-5-6 évfolyamos képzést nyújtó középiskolává vált. Az első hatosztályosok 1999-ben érettségiztek. 1996-tól a H program (akkor már a betűjel a humánt, nem pedig a hat évfolyamot jelöli) mellett elindul az első hat évfolyamos R (reál) osztály is. „Szerintem nagyon jó, hogy itt mi vagyunk a legkisebbek, és ha kimegyünk a folyosóra, akkor vigyázni kell, nehogy ránk lépjenek a nagyok. Lehet picit szemtelenkedni, de ha elkapnak a nagyok, akkor aztán baj van.” (Wein Attilának, az első H osztály tagjának 1994-es visszaemlékezése.)
2000 - Önkormányzati döntés a gimnázium épületének a felújításáról. A kilencvenes évekre a gimnázium épülete teljes felújításra szorult, a tető egyenesen életveszélyessé vált. 1994-ben, miután a tető szétnyomta a falazott párkányt és statikus tárta fel, milyen komoly a baj (a felső födém elrohadt), az épület bejáratát a járda felett ácsolt deszkákkal kellett aládúcolni a téglaesés ellen. A gimnáziumba belépőnek az volt az érzése éveken keresztül, mintha építési területre érkezne meg. 1997 nyarán a kerületi képviselő testület végre elfogadta a gimnázium rekonstrukciójának programját. Egy 2002-ig tartó, kb. 1 milliárd forintos beruházásra bólintottak rá. Sajnos azonban a politika közbeszólt, és a teljes felújítás helyett csak a tetőszerkezetet javították ki 1998-ban. Felmerült az iskola elköltöztetésének vagy bezárásának gondolata is. Szerencsére az iskolavezetésnek, a tanári karnak, a szülőknek és az egykori rákóczis diákoknak köszönhetően erre nem került sor. 2000. február 24-én aztán maratoni ülést tartott a kerületi képviselőtestület, és többek között azt a döntést hozta, hogy a Rákóczi marad a helyén a Keleti Károly utcában, és hogy a jövőben fel fogják újítani.
2006 – Az új épület átadása. A kétezres években elérkezett a Rákóczi újjászületésének régen várt pillanata. Ennek az időszaknak a legmaradandóbb eseménye kétségkívül a gimnázium épületének a teljes mértékű felújítása volt. Az építkezés 2004 tavaszától 2005 decemberéig tartott. Ebben az időszakban a gimnázium két épületben, a Margit körút 19-21. szám alatti egykori elemi iskolában és a Bem József téri, egykori Radetzky-laktanya épületében működött. A költöztetésből a diákok és a tanárok is kivették részüket. 2006 januárjában az új épület átadási ünnepségén Magyarország miniszterelnöke is megjelent. A minden igényt kielégítő, több építészeti díjat is elnyerő megújult gimnáziumi épület a korszak legnagyobb oktatási célú beruházása volt Magyarországon.
2020 – Átállás a digitális oktatásra. A járványügyi helyzet miatt 2020. március 16-án – egyik napról a másikra - befejeződött a nappali rendszerű oktatás a Rákócziban. A tanév hátralévő részében órarend szerinti digitális oktatás folyt. Az érettségi vizsgák sorsa sokáig bizonytalan volt, végül a legtöbb tárgy esetében csak írásbeli vizsgákra került sor maszkban, fertőtlenített iskolaépületben, a megfelelő távolságtartás betartása mellett. Minden iskolai rendezvény elmaradt, többek között a ballagás és az osztálykirándulások is.
Ide kattintva elolvashatja az iskola 1945 - 1965 közötti történetéről szóló korabeli dokumentumot.
Az alábbiakban Hortobágyi Péter által összegyűjtött anyagokat olvashat iskolánk történetéről.
|
||||